Máig se értem, hogyan is maradt meg bennem minden soruk, mert nem emlékszem arra, hogy felolvastak volna. Pedig csak így történhetett, hogy azt a néhányat még ma is kívülről fújom, és ez nagymamám türelmét és szeretetét dicséri.
Az első és mindenek fölött való, a címben is idézett Babaváros, Sárközy György írása, Győrffy Anna kedves rajzaival. A könyv szinte egyidős velem, születésem örömére adták ki. Ma már seholse lehet hozzájutni, sajnos, reprintben sem jelent meg. Nagy öröm volt, amikor egy országos könyvtári ismerős jóvoltából újra kezembe vehettem, majd szkennelve is megkaptam. Talán azért lehetett rám olyan hatással, mert azt a családi idillt mutatta be, amiben akkoriban nem lehetett részem.
Egy lélekbúvár jól elelemezgetne engem, hogy lám, megint a család...
Másik emlékezetes diafilmem a Hóember Tóni volt. Úgy látszik, mindkettőt szerették, szeretik, mert kaphatók ma is, a Zsuzsi ugyan újrarajzolva.
Aztán egy másik alapkönyv, aminek ugyancsak a képei fogtak meg, bár egész korán már kívülről tudtam a teljes szövegét is. Anyu mesélte, hogy egyszer - talán négyéves lehettem - jobb híján elvitt magával a fodrászhoz. Ott ültem szépen az "Öreg néne őzikéjé"-vel a kezemben és fennhangon "olvastam" a történetet, még azt is pontosan tudtam, mikor kell lapozni :)
A könyvből a klasszikus, első kiadás van meg, a címlap közepén a kerek lyukkal. Nem is tudom, hogy sikerült megmenekítenem a családi lomtalanítási, elajándékozási kampányokból. Valószínűleg mindig magamhoz szorítottam...
Akkor drágának számított, 18,- Ft volt az ára, ma a megszámlálhatatlanadik kiadást 1890,- Ft-ért adjá, vagyis százszoros értéket őrzök. Ehhez a könyvhöz azt is el kell még mesélni, hogy a bús szemű őzike rajzolója, Róna Emy, itt élt, egy utcányira tőlünk, látásból ismertem is.
Az erősen használt állapotú könyvet 2.900,-ért kínálták. Az még csak menne, hogy a szőnyegen ma is még körbekerítene engem, de hogy tudnék fölállni a szőnyegről!?
Volt egy nagyon izgalmas, ugyancsak leporellós könyvem: a húsvéti nyuszi kalandjairól szólt. Nyuszika megfestette a csodaszép tojásokat, de akkor
"Ámde éjjel róka surrant,
árkon-bokron, völgyön át,
s elrabolta nyuszikának
féltve őrzött batyuját."
(Ez az egy szakasz, amit tudok a könyvből, valószínűleg az ámde tetszett benne annyira, hogy megjegyeztem.) Amikor reggel ez a szörnyű tett kiderül, összefognak az erdő állatai, hogy segítsenek a nyuszikának. Amikor a róka látja, hogy utolérik, dühében egy kőhöz csapja a tojásos batyut. Oda a sok szépséges tojás! Ekkor meg a virágok fognak össze, az ibolya lila színt ad, pirosat a tulipán, kéket a harangvirág, és nyuszika újra megfestheti a tojásokat, happy Easter!
Valahogy egyszer szóba került a hivatalban a könyv, és a kolleganőm emlékezett erre, amikor náluk a padláson megtalálta. Nem adta ide, de fekete-fehér fénymásolatot kaptam tőle. Itt lapul valamelyik polc mélyén, ha egyszer a kezembe akad, bármi is lesz éppen a téma, beteszem!
Már kicsiként is szerettem a verseket, Gazdag Erzsi Mesebolt-ját (ahol minden mese volt, 1957), és Jankovich Ferenc: Szalmapapucs című gyermekvers-kötetét (1956). Ezek is, meg a Pöttyös Panni-k (1952,1956, 1959) is megjelentek új kiadásban. Belelapozgattam mindbe, de már nem érintettek meg.
Nem úgy, mint A három törpe, amit ha felnőtt fejjel ma is bármikor előveszek (a másik kezemmel ezt szoríthattam magamhoz) - Reich Károly pirospozsgás arcú rajzaival - megmelegíti a szívemet, és megtalálom benne a kedves meséimet.
Ezek a könyvek értékek voltak, kedvesek, szépek, bármilyen is volt körülöttük a világ, amit bemutattak, vagy éppen igyekeztek túllépni rajta.
11 megjegyzés:
Vizuálisan elképzelem, ahogy lomtalanítás idején szorítod magadhoz az öreg nénés könyvet. :)))
És mi a címe az ámderókásnyuszikás könyvnek?
És igen! Talán ez volt az: Tóth Eszter-Lukáts Kató: Tapsi ajándéka (1957) A Tapsira emlékeztem a címből.
A képek egészen biztosan azok, felismerem őket, de a szövegből a krimi rész hiányzik, pedig az biztosan benne volt, másképp hogyan tudnám. Nyomozzunk még!
A lomtalanítást ne úgy képzeld, mint a mostaniakat; a könyveket inkább továbbajándékoztuk. De ezeket nem hagytam! :)
A másik talány egyszerűen megoldódott. Zsuzsi segít anyukának. Csak a diafilmet kellett megnézni a google-n. Nagyon kicsi ez a világ.
:)
Fantasztikus! A megőrzött könyveid némelyikéről a legalaposabb ifjúsági könyvjegyzék sem tud. (Kepes-Szász: Új beszélő könyvtár.1969) A többi régiségről nem is beszélve. :)
Azzal, hogy melyik könyvünkhöz miért ragaszkodunk, mit ad, mit pótol, mit tart ébren, még a pszichomókusok sem foglalkoznak.
Mindig kiderül, hogy kincseket őrzünk :)
Csak néha magunk se tudjuk, mások meg végképp haszontalanságoknak tartanák.
Klári, ehhez a könyvjegyzékhez nem lehet valahol hozzáférni a neten? Érdekelne, hogy miket hagytam ki, meg amikről itt nem volt szó, de megfordultak a kezemben, főleg később.
Kriszta, nem tudom. Nekem megvan az első kiadás, ha akarod, elküldöm. Egyébként nem te hagytad ki a jegyzékbők a régi kincseket, hanem ők. Két nagy tekintélyű gyerekkönyvtáros, nyilván hozott anyagból dolgoztak.
Köszönöm, Klári, de ne utaztassuk a könyvet. A kihagytam-ot arra értettem, hogy miket nem olvastam a jegyzékben lévőkből.
Szegény nyuszi! :-((
Segítséget szeretnék kérni. Az első soraira emlékszem "babaváros felett hasad a szép hajnal, ébrednek a babák borzas babahajjal". Ha valakinek meg van, és nincs rá szüksége, nagyon megköszönöm.
Én is nagyon szeretném ezt a könyvet megvásárolni ha még meg van valakinek! Kedves gyeremekkori emlék !
“Kidörzsölik szemúkből az álmot és így kiáltanak, jó reggelt kívánok!😁
Megjegyzés küldése