2013. december 8., vasárnap

Fekete pontok, fordulópontok



 Ismerősöm, egy fiatalember börtönben ül. Már nyolc éve. Idén szabadul, ha magaviseleti problémák miatt nem hosszabbítják meg a büntetését. Fordulópont lesz ez az életében, akár a letartóztatása volt.
Nyolc éve, decemberi estén rendőrök dörömböltek a lakás ajtaján, szedje össze az iratait és indulás. Na, de miért? Majd odabenn megtudja. A család elhűlve állt, bár mindannyian sejtették, miről van szó. A legnagyobbik lány rettegve gondolt vissza a pszichiátrián megismert doktornőre. Ő húzta ki belőle, miért szorul kezelésre. A doktornő tett feljelentést, de a nagylány még a nyomozati szakaszban visszavonta a vallomását.
Nem telt el egy év, a fiatalabb lánytestvér is a pszichiátrián kötött ki. Ő sem mert elmondani semmit az otthon történtekből, ugyanúgy megfenyegette az apja, mint a nagyobbikat: ha eljár a szája, agyonveri. A fiatalabb lánytestvért az iskolai viselkedése és rossz teljesítménye miatt utaltatta be az osztályfőnöke a gyermekklinikára.
Még két kisebb gyerek volt a családban, őket testi kényszerrel nem bántotta az apjuk, csak pornóképekkel világosította fel a kicsiket a felnőtt élet részleteiről.
Az anya állítása szerint semmiről sem tudott, illetve amit tudott, azt nem hitte el, illetve félt a férjétől. A rendőrségi pszichiáter meg a gyermekklinikai szakember csak a saját területén kompetens. Az igazságszolgáltatás természetesen igazságot szolgáltatott, a bűnösre kiszabta a büntetést. A négy gyermek anyja felfüggesztett büntetést kapott, melynek következtében több évig volt priusza, később sem vették föl sehová.  Munkahelye nincs.
A bűnös nem ismeri el, hogy bűnt követett el, nézetei szerint a családdal a családfő rendelkezik. Közben a nagylány férjhez ment, szült egy nem teljesen egészséges kisfiút, a gyámügy nem adta ki a fiatal anyának, mert akkoriban garázsban lakott hajléktalanként. A sérült kisgyerek most gondozás alatt áll: egy rokon vette magához. Korai fejlesztés, neurológia, úszás, gyógytorna, szeretet veszi körül. A második lánynak lett egy élettársa, van hol lakniuk. Többszöri nekifutásra, de leérettségizett, OKJ-s tanfolyamon pedagógiai asszisztens képzésben vett részt, most munkanélküli. (A két kisebb gyerek tanul, különösen a fiú sikeres, okos. Hogy lesz-e munkahelyük, nem tudható.)
Ha az apát akkor nem sittelik le, továbbra is terror alatt tartotta volna a családot. Amint eltűnt, a  gyerekek nyitottabbá váltak, tanulmányi eredményük  javult, a fiatalasszony  valamennyire összeszedte magát (egyházi engedéllyel elvált a férjétől). Úgy tűnik, mindannyiuknak lesznek még fordulópontjaik.   
Vajon mi fog történni, ha az apa kijön a börtönből?


12 megjegyzés:

Névtelen írta...

Újabb fordulat következik.
Alighanem nem egyformán várják az érintettek.
stali

mick írta...

A kérdés, hogy van-e valakiknek egérútjuk, mert az felboríthatja az előre borítékolható fejleményeket.

klaribodo írta...

Mick, nem tudom. Egyik sincs abban a helyzetben, hogy megoldásként pl.kimenjen dolgozni külföldre.

mick írta...

Éedekesen vagyunk teremtve. Elég a mának a maga baja. Vajon jobb volna-e látni a jövőt? Nehéz kérdés, de könnyű megválaszolni: Esélyünk nincs rá.

mick írta...

Kommentem úgy indul: Mick írta, pedig nem is tudok írni.
É-r-d-e-k-e-s-e-n

klaribodo írta...

Mick, a "r" meg az "e" vajon miért került egymás mellé a billentyűzeten? Csak, hogy könnyebb legyen melléütni? :)))

mick írta...

Persze, persze, meg aztán nagy a mancsom, mindent egybevéve: sose volt kedvem indulni gépíró versenyen.

Rozsa T. (alias flora) írta...

Rettenetes esetek... Itt mostanàban sokat beszélnek rola, beszéltetik a tanùkat, hogy a közvéleményt mozgositsàk... Van, aki egy életen àt nem tud kilàbalni belöle!
(elnézést, francia klaviatùra, a fiaméknàl vagyok)

klaribodo írta...

Egyre több ilyen kerül napvilágra. Ahány ember, annyi tragédia. Körülveszi őket a "szociális háló", de hiányosan.

mick írta...

Végül is minden ember élete egy-egy soha meg nem ismétlődő dráma. Elgondolkoztat, hogy nincs esély arra,hogy ezeket egy-egy író megformálja, s regénnyé tömörítse.

klaribodo írta...

Mick, az első ilyen valami az Árvácska volt (esetleg a Twist Olivér), azóta egyre durvulnak a történetek. (A Volnalkód pl., nem is tudtam végigolvasni. Végigélni milyen lehet? Mi csak teát meg zsíros kenyeret viszünk a sorban állóknak.)

mick írta...

Köszönöm, hogy visztek. Mi most másképpen próbálunk segíteni.